|
| | Iskola viccek| Egyetemista a szigorlaton | Az egyetemistát már másodszor húzzák meg a szigorlaton. A helyi kocsmában, a hatodik feles után így elmélkedik magában:
- Nem is lehetett volna ez másképpen... Ugyanaz a terem, ugyanaz a vizsgáztató, ugyanazok a kérdések...Szerinted hány pontos volt ez a vicc? Értékeld!
(Eddig 182 értékelés alapján 3.29 pont) | | |
|
| Lenin bácsi | A tanítónéni ezt mondja a gyerekeknek:
- Gyerekek, ma Lenin bácsiról fogunk tanulni. Tudjátok gyerekek ez a Lenin bácsi egy nagyon jó ember volt, hogy megértsétek elmesélek nektek egy történetet:
Lenin bácsi sétált egy moszkvai parkban és leült egy padra, nagyon fáradt volt szegény. Ahogy ott ült, zajra lett figyelmes. Gyerekek futballoztak mellette és nagyon hangosak voltak, kiabáltak, zajongtak, szegény Lenin bácsi nem tudott pihenni. Ekkor így szólt Lenin bácsi a gyerekekhez:
- Tudjátok gyerekek, tegnap csináltam egy nagy forradalmat és most nagyon kimerült vagyok, pihenni szeretnék, kérlek titeket ne zajongjatok, menjetek máshová, és ott focizzatok.
És a gyerekek megértették Lenin bácsit és hagyták pihenni. Látjátok gyerekek, hát ilyen jó ember volt ez a Lenin bácsi, pedig le is lövethette volna őket...Szerinted hány pontos volt ez a vicc? Értékeld!
(Eddig 2165 értékelés alapján 3.3 pont) |
|
|
| Milyen vizsgákat szeretek? | Hogy milyen vizsgákat szeretek?
- Reggel nyolcra meghirdetős, mégis délután ötkor kezdődős
- Három mondat után ötöst adós
- Csak egy napot tanulós, mákosan négyest kapós
- Tanár kávézni kimenős
- Mindent kipuskázós nem lebukós
- Vizsga előtt rinyálós, végén ötöst kapós
- Jobb jegyet kikönyörgős
- 4-est kapós hisztizős javítani menős
- Semmit nem tudós, mégis kidumálósSzerinted hány pontos volt ez a vicc? Értékeld!
(Eddig 803 értékelés alapján 3.19 pont) | | |
|
| Unalmas matektanár | - Milyen az unalmas matektanár?
- ???
- Szigorú, monoton nő.Szerinted hány pontos volt ez a vicc? Értékeld!
(Eddig 1209 értékelés alapján 2.9 pont) | | |
|
| Intuíció | Az egyszeri egyetemista rosszul érezte magát, és elhatározta, hogy a vizsgaidőszak előtt már 2 hónappal elkezd tanulni. Megszólal az intuíció:
- Ne tanulj, még ráérsz!
Eltelik 1 hónap.
- Ne tanulj, még ráérsz!
Már csak 1 hét van hátra.
- Ne tanulj, még ráérsz!
A vizsga reggelén:
- Ne tanulj, úgyis átmész!
A vizsgaterem bejáratánál:
- Ne menj be, még ráérsz! .... Na most menj be! Ne azt a tételt húzd, hanem a másikat! Nézd meg mit húztál! ... Na, ezt megszívtuk!Szerinted hány pontos volt ez a vicc? Értékeld!
(Eddig 2288 értékelés alapján 3.26 pont) | | |
|
| Boci boci tarka | A boci-boci tarka verselemzése:
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
A vers szerkezetileg egyértelműen két részre tagolható. Az első egységet az első és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és a negyedik sor. Ez már a rímképletből is világosan kiderül: A A B B.
A verset az teszi igazán nagy művé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és általános igazságokat. Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költő kétszer szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja vélünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó. Az egyik boci természetesen a költő, akinek szerelmi bánata van.
Feltűnő, hogy az első szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók meg az igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan előforduló oppozíciók.
A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka, de nincsen se füle se farka, a "füle" szó magas hangrendűsége is éles ellentétben áll a "farka" szó mely hangrendűségével, a "tarka" szó pedig önmagában alkotja a legerősebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és fekete.
Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a szerelem természetének kettősségére, ami Catullus óta minden jelentős szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk előtt, aki bár "tarka", vagyis a költőiség minden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van. Ez a hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a költő sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk nagyon találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.
A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az üresség érzete. Itt jelenik meg a versben szereplő egyetlen ige, ez viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: "megyünk". Az egész verset átszövő kettősség itt is megtalálható, hiszen szó van egyszer a költő érzéseiről, amik egytől egyig elhagyják a költőt, aki már képtelen arra, hogy eltartsa őket, és elköltöznek valaki másba, aki még képes táplálni őket, vagy "ahol tejet kapni", és szó van az egész társadalomról, akiket eddig verseinek tejével itatott a költő, és akik szintén mind elpártoltak tőle, mivel szerelmi bánatában képtelen költeményeivel etetni őket.
A másik, az általános érvényű boci maga az étet. Itt az első szerkezeti egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti: az élet sokszínű, de nincs semmi értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon miért maradt el a "de" kötőszó. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költői nyelv állandóan tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is szó van. Nem teljesen egyértelmű ugyanis a "de" szó használata. Felfoghatjuk úgy is, hogy itt éppen arról van szó: az élet sokszínű MERT nincsen semmi értelme. Hiszen ahogy valami értelmet, célt kapna, máris sokkal egysíkúbb lenne, sok mindennek lecsökkenne a szerepe, esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmisülne. Ez egy újabb kettősség, amit a költő nem old fel, mindenki kedve szerint értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetőséget, hogy az élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.
A második szerkezeti egység egyértelműen a fentiekben már említett "megyünk" ige köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakni / ahol tejet kapni) természetesen a halálra vonatkozik. Rendkívüli jelentősege van itt a többes szám első személynek, vagyis mi mindannyian 'megyünk', mi mindannyian meghalunk. Pontosan ez az, ami örökérvényűvé teszi a verset, hiszen a halál kérdése mindig foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek, mindig is foglalkoztatni fogja őket. A vers tehát örök problémát feszeget, és végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít majd, "ahol tejet kapni", tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költő az élet igazi céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok legyünk. Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos formába öntve olyan meggyőzően szakad ki a versből, hogy méltán sorolhatnánk ezt a költeményt a legmaradandóbb művészi alkotások közé.
Olvassuk el a verset még egyszer:
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
Ugye milyen máskent szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?Szerinted hány pontos volt ez a vicc? Értékeld!
(Eddig 1391 értékelés alapján 3.16 pont) | | |
|
| Matek-Töri feladat | Matek - Történelem kombinált feladat:
Ha IV. Béla 20 év alatt 32 törvényt alkotott, akkor 15 év alatt 10 törvényt hányadik András alkotott?Szerinted hány pontos volt ez a vicc? Értékeld!
(Eddig 1822 értékelés alapján 2.79 pont) | | |
|
|
| | A Te weboldaladon is megjelenhet minden nap a Nap Vicce!
(Ami itt van eggyel feljebb!) | | Ingyen van, és jó neked! Csak egy HTML kódot kell beillesztened az oldaladba, és máris megjelenik rajta a Nap Vicce! (Minden nap automatikusan új vicc lesz rajta). (Részletek...) |
|
